A szép gyep a kert dísze!
Ha betéved hozzánk egy vendég, ha meglátogat egy barát, vagy csak ha az utcáról benéznek a kertünkbe akkor az első, amit megnéznek a kertben a gyep. Szükséges, hogy gyönyörű legyen, hogy büszkék lehessünk rá!
A szép gyepnek öt alapszabálya van!
1;
Rendszeres öntözés!
Elengedhetetlen! Ez a legfontosabb az összes közül!
Napi szinten minimum (időjárástól, évszaktól függően) 2-3 * 10-15 perc, de minimum naponta10 mm/m2 víz kijuttatás szükséges.
Fontos, hogy ne áztassuk el teljesen, mert a fű és a talaj szerkezetéhez képest gombás fertőzéseket kaphat el, illetve kevés víz mellett a gyökerek elhalnak és a gyomok átveszik a területet a fű elől.
Kézzel „nem lehet” locsolni!
Számos próbálkozást láttam már, de mind kudarcba fulladt.
Hacsak nem nyugdíjas, hobbikertész a tulaj, akkor meg se próbáljuk ezt a módszert, mert minden alkalommal csökkenteni fogjuk a kijuttatott vízmennyiséget – „drága a víz”, „drága az idő”, „elég az égi áldás”, stb…
Szép gyepet kizárólag öntözőrendszer mellett tudunk elérni!
Fontos!
Fű vetésnél, amíg kipattan a fű, addig folyamatosan vizes talajra van szüksége a magoknak! Minimum 5 cm rétegvastagságban a talaj minden esetben nedves legyen.
Ha ez nem teljesül, akkor csak pénzkidobás volt a fűmag vétele!
2;
Tápanyag utánpótlás!
Ahogy minden élő szervezetnek, a fűféléknek is szükségük van a tápanyagra! Nagy hatása van a vizuálisan szép, sűrű és terhelhető fű kialakulásának.
Több félét is kijuttathatunk.
– Műtrágya, szerves trágya, folyékony tápoldat, komposzt.
A trágyázás céljai:
- proteintermelés
- szerves anyagok lebontása
- gátló anyagok lebontása
- gyökerek differenciálódása
- föld szerkezet stabilizálás
- transzspirációs koefficiens csökkentése
- szénhidrátok termelése
- talaj termékenységének megőrzése
A műtrágyák és a tápoldat esetén mindenképpen célszerű saját keveréket előállítani, ami az adott évszaknak megfelelő.
Jó tudni, hogy legyen bármilyen is a talaj minősége a gyep folytonosságához, kialakításához fontos, hogy havonta, az évszaknak megfelelően kijuttassunk tápanyagot. Minden tápanyag kijuttatás után szükséges a „szokásos” öntözés, vagyis 10mm/m2.
A műtrágya kiszórása történjen adagolóval az egyenletes kijuttatás érdekében. Érdemes fűnyírás után rögtön kijuttatni, de ebben az esetben használjunk fűgyűjtő kosarat a fűnyírón, vagy gereblyézzük össze az apró szálakat!
– Műtrágya:
Műtrágyát 5 hónapon szórjunk ki.
Tavasszal |
március, április |
Nyáron |
Július |
Ősszel |
szeptember, október |
Minden időszaknak megvan a maga keveréke, ami az adott, vagy a következő évszak környezetéhez igazodik.
Tavasszal egy indító műtrágyázás javasolt. A gyökerek friss tápanyaghoz jutnak, erősebb, intenzívebb növekedésnek indulnak és a betegségekkel szemben is ellenállóbbak lesznek.
A tavaszi keverékünk Káliumban (K), Foszforban (P), Nitrogénben (N), Magnéziumban (Mg) és Vasban (Fe) legyen gazdag. Érdemes összeválogatni a műtrágyákat és nem komplett tápot venni.
A nyári időszak műtrágya szükséglete fontos a fűnek, hogy a kiszáradástól, a betegségektől óvja. Ehhez már a talaj állapotának a minőségét kell nagyban javítani.
Főként Cink (Zn), Mangán (Mn), Nitrogén (N), Réz (Cu) keveréket használjunk.
Őszi időszakban már felkészülünk a nyugvó, téli állapotra, amikor a fű nagyon minimális életfeltételeknek felel meg.
Az őszi műtrágyázás alkotóelemei: Kálium (K), Kalcium (Ca), Klór (Cl), Nátrium (Na)
Új fű vetésénél, legyen az az év bármely szakában az alábbi összetételt javaslom: Kálium (K), foszfor (P), nitrogén (N), magnézium (Mg), Cink (Zn).
Szerves trágya:
A szerves trágya jelentősége nagyon fontos mind a fű és a talaj élettani szempontjából.
Szerves trágyát egész évben kijuttathatunk a földre. Érdemes szarvasmarha trágyát használni, akár az egyenetlenségek, akár kisebb lyukak feltöltésére. Fontos szerepe van a talaj vízmegkötő tulajdonságában. Raktározza a nedvességet és a mikró – makró elemeket.
Egyenletesen juttassuk ki a felületre, nem szabad túlzásba esni.
A szerves trágya elfogadottabb formája a komposzt. A betegségektől mentes gyep remek alapanyaga ennek a trágya fajtának. A hatásos komposzt elkészítése nem nagy feladat és minden „kéznél” van.
Komposzt készítése:
– A levágott füvet hasznosítjuk, kb. 40 cm. friss füvet tegyünk a komposztáló aljába,
– a frissen levágott fűre azonnal tehetünk egy réteg (akár boltban vásárolt) szarvasmarha trágyát. Ezt nem kell nagy mennyiségben, csak 1-2 cm. Helyettesíthetjük sima földdel is, vagy amikor már beérett a komposzt, akkor az aljáról kiszedjük az átrostált földet és azt forgatjuk vissza a tetejére.
– Havonta érdemes megszórni 20-30 dkg. Magnéziumban és Nitrogénben gazdag műtrágyával.
– A levágott fű és a földréteget egy picit áztassuk meg 8-10 mm/m2
– amikor már félig van a komposztládánk, akkor érdemes a közeli horgászboltban vásárolni iszapgilisztát, akik rendesen meg tudják mozgatni a földet.
– Ezen kívül tehetünk háztartási zöld hulladékot is a komposztba.
– Kiszórás előtt minden esetben rostáljuk át a komposztot, ami darabos, azt nyugodtan dobjuk vissza a tetejére.
Egész évben szórhatjuk 0,5-1 cm vastagságban a fű felületére, de ültetésnél nagy szerepet játszhat a minden igényt kielégítő táptalaj.
3;
Rendszeres fűnyírás:
A fűnyírásnak sok szerepe van, de főként segíti a fű sűrűsödését, ellenálló képességét és terhelhetőségét.
A nyírást nem lehet időszakonként végezni. A helyes eljárás, ha azt várjuk meg, hogy 7-8 cm legyen, ekkor a felére 5-6 cm magasságig kell visszavágni.
Fontos, hogy próbáljuk az esti, késő délutáni, vagy kora reggeli időre tervezni. A hőmérséklet a nyírást követően ne haladja meg a 25c fokot. Ha ez nem kivitelezhető, akkor semmiképpen ne tűző napon nyírjuk a füvet.
A fűnyírás után ajánlott a műtrágya, szerves trágya kiszórása, illetve a locsolás időzítése.
Kosárral, vagy nélküle?
Ha be tudjuk tartani, hogy maximum 2-3 cm-t vágunk a fűből, akkor érdemes otthagyni és kosár nélkül levágni a füvet. Ez nem csak jó trágyázás, de javítja a talaj vízmegkötő képességét. Viszont ezt csak a nyár eleji időszakban, nyár végéig javaslom, utána egy gyepszellőztetéssel, talajszellőztetéssel, vagy egy erős gereblyézéssel meg kell szabadítani a füvet az elszáradt, komposztálódott levelektől.
Amennyiben nem kivitelezhető a heti többszöri nyírás, akkor semmiképpen nem javaslom ezt a módját, mert a nagyobb darabok elfojtják a füvet, ami legyengíti a betegségekkel szemben és a talaj szerkezete sem lesz jobb.
4;
Gyepszellőztetés, talajszellőztetés
Sok ember fejében összemosódott már ez a két tevékenység, pedig két külön dologról van szó, két teljesen más funkcióra.
5;
Gyomirtás, permetezés
Gyomirtás:
A szép gyep fontos és elengedhetetlen része a gyomirtás és a permetezés.
A gyomirtót kézi, vagy gépi permetezővel juttassuk ki a felületre. Nagy cseppekben, kis nyomással. A mai gyomirtók jellemzője, hogy a leveleken keresztül szívódik fel és jut el a gyökérzethez, amit elpusztít. Fontos az időzítés. Figyeljük az előrejelzést és amennyiben lehetséges, akkor min. 24 órás esőmentes időben juttassuk ki a felületre, hogy a felszívódás biztos legyen. A tapasztalatok szerint elég 3-5 óra is. Ne felejtsük el az öntözőrendszert is kikapcsolni.
Gyomirtás kijuttatására akkor kerül sor, amikor már nagyobb a növény, tehát mindenképpen egy fűnyírás előtt. Ilyenkor a fű magassága elérheti a 9-12 centimétert. A gaz jellemzően háromszor gyorsabban nő, mint a fű, sokkal agresszívebb, így minél nagyobb felületre juttatjuk ki a hatóanyagot, annál hatékonyabb lesz. A gyomirtás hatóideje más és más, de én azt javaslom, hogy várjuk meg (időjárástól függően) a 10-14 napot, amikor már láthatóan elpusztulnak a nem kívánt növények.
Gyomirtás időpontjai tavasz és őszre kell essen, kivétel, ha friss a fű vetése.
Tavasszal március, április környékén, a fontos, hogy a napi legalacsonyabb hőmérséklet ne legyen 5 fok alatt. A kijuttatásnál figyeljünk, hogy 20 fokot se haladja meg a kijuttatásnál a hőmérséklet. Ajánlott kora reggel, de inkább az esti órákban, amikor szárazabb a fű és nem tűz már a nap.
Az őszi gyomirtást szeptember végére vagy október elejére kell időzíteni. Nagyon nehéz ilyenkor elkapni a jó időt, de mindenképpen meghálálja a növény a gondoskodást.
A gyomirtást és a permetezést ne keverjük. Sokszor szüksége van a gyepnek akár táppal való permetezésre is, de most inkább a betegségek elkerüléséről lesz szó.
– Hópenész
– Algásodás
– Palántadőlés
– Barna foltosság
– Levélfoltosság
… de még folytathatnám a hosszú sort, amiket főként gombás betegségek okoznak. Előfordulhat a túlzott tápanyag pótlásból származó betegség is. A veszélye, hogy nehezen lehet megkülönböztetni a kettőt. Érdemes évente a Amistar, Orto Phaltan vegyszerek keverékével kezelni a felületet.
A kijuttatást időzítsük nem forró, csapadékmentes időszakra. Nyár elején tegyük, illetve nyár végén megismételhetjük a folyamatot.